Dr. Bérci István       

Szakmai önéletrajz


Név: Dr. Bérci István
Szül.év, hely: 1955.  DOROG

  • 1969-1973. - Dobó Katalin Gimnázium és Szakközépiskola
    Esztergom, Kémia tagozat
  • 1973.szept.-1974.aug. - Sorkatonai  szolgálat
  • 1974-1979. - ELTE TTK biológia-kémia szak
  • 1979. július 11. - Egyetemi Diploma (ELTE 853/1979.  jeles) (okleveles középiskolai tanár)
  • 1979. szeptember 1. - Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, Baromfitenyésztés- alkalmazott genetikus
  • 1981. május 1. -  Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Biológiai Hozamfokozó üzem (biotechnológiai fermentációs üzem) üzemvezető
  • 1981. június 27. - Doktori cím megszerzése (természettudományokdoktora ELTE D-2546/1980., Summa cum Laude)
  • 1985. július 1. - Komáromi Kőolajipari
    Vállalat, biotechnológiai gyártmányfejlesztő
  • 1986. november 1. - Komáromi Kőolajipari Vállalat, biotechnológiai fejlesztési osztályvezető
  • 1987. október 1. - Komáromi Kőolajipari Vállalat biotechnológiai fejlesztési önállóosztály vezető
  • 1987. - 1990. - METESZ Komárom-Esztergom megyei biotechnológiai bizottság elnöke (társadalmi munka)
  • 1988. - 1989. - Magyar Tudományos Akadémia Biomérnöki Munkabizottságának tagja
  • 1991. február 1.-től - BiYo-Product Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató-Fejlesztő, Gyártó és Kereskedelmi Kft. (MOL Rt. többségi tulajdonú Kft.) ügyvezető igazgató
  • 1997. Április 12.- től - A "Custodes Vinorum de Villány" (Villányi Borőrök) Borrend tagja
  • 1998.- tól - Magyar Táplálkozástudományi Egyesület tagja, jelenleg vezetőségi tagja
  • 1999. - től - A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tagja
  • 2000. június 2. - Modern Üzleti Tudományok Főiskolája EUROPEAN BUSINESS SCHOOL (EBS-3/1998.) szakokleveles
    Euromanager
  • 2000. szeptember 29.-től - BiYo-Product Kft. tulajdonos és ügyvezető ( Étrend- kiegészítő termékek gyártása)
  • 2001. november-től - FerroPharma Kft. résztulajdonos (Gyógyszeralapanyagok gyártása)
  • 2003.december hó - Gyógynövény Szövetség és Terméktanács Étrend-kiegészítő Gyártó Tagozat - elnök
  • 2004. május hó - Gyógynövény Szövetség és Terméktanács -alelnök
  • 2004.- től - Magyarország képviselője a brüsszeli székhelyű EHPM-ben ( Európai Étrend-kiegészítő Gyártók Szövetsége)
  • 2004.- től - Magyarország képviselője az amerikai székhelyű IADSA-ban ( Étrend-kiegészítő Gyártók Nemzetközi
    Szövetsége)
  • 2006. - Bekerülés a WHO IS WHO Magyarországon kiadványba (2006. 4. kiadás, 185. oldal, HÜBNER's Verlag, Svájc
  • 2006. Május - Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Felügyelő Bizottság Elnöke
  • 2008. Március 25.- től - Az önálló Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Szövetségének Elnöke
  • 2008. Április 16. - Bekerülés az International WHO IS WHO of Professionals kiadványba ( International Who Is Who
    Historical Society, 2020 Pennsylvania Avenue, NW, PMB #504, Washington, DC 20006)
  • 2009. Április 18. - Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Felügyelő Bizottság Elnöke (megerősítve)

Nyelvtudás: - Angol ( Szakmai felsőfok)

Hobby: - Gasztronómia, borkultúra-borászat, vitorlázás, biliárd

MOTTÓ: "Inni, vagy nem inni, az itt a kérdés!" (Hamlet elmélkedése Helsingör ősi várának, ódon pincéjében)

Milyen hatással van a vörös bor fogyasztása az emberi szervezetre?

Kezdhetnénk szokványos módon is fejtegetésünket, "miszerint, már a régi görögök is...", de ez esetben ez a kezdés nem lenne teljesen adekvát.

A bor, és ezen belül is a vörös bor fogyasztása sokkal régebbi hagyománya az emberi kultúrának, mint azt sokan gondolják. Ha a Bibiliát, "minden könyvek könyvét" vesszük alapul, ahol az Ó-Szövetségben egyértelmű utalás van a Noah  (Noé) által szőlőből erjesztett italra, akkor láthatjuk, hogy már messze a görögök előtt is szerves része volt a bor az emberi kultúrának. Azt is tudjuk a Bibliából, hogy Noé bárkája az Ararát hegyén feneklett meg az Özönvíz elmúltával és tudjuk, hogy az Ararát-hegység lábainál, illetve oldalában olyan országok találhatóak, mint Grúzia, Örményország és Irán. A Bibliából azt is tudjuk, hogy Noé a bárka megfeneklését követően, letelepedve ,az Ararát lejtőin kezdett szőlőtermesztésbe és állította elő azt a csodálatos italt, amit ma bornak hívunk.

Kétségtelen régészeti tények alapján ezt a bibliai közlést meg tudjuk erősíteni. Sok ezer éves üledékekből, virágpor (pollen) és mag maradványokból megállapítható, hogy ezen a területen már a történelem előtti időkben is élt egy, a mai szőlőre emlékeztető, de kétlaki ( külön porzós, külön termős) növény, amely közeli rokonságba hozható, a ma egyre népszerűbb Shyraz szőlőfajtával.

A legrégebbi agyagedényt, melyben vörösbor maradványok voltak felfedezhetők Grúziában, Shulaveri helység mellett, egy neolitikum (kőkorszak) kori lelőhelyen találták meg és a borminta korát radiokarbon módszerrel kb. 8.000 évesnek határozták meg. Ennél "fiatalabb" bizonyítékokat találtak a borkészítésre a mai Irán területén levő Hajji Firuz Tepe település mellett a Zagros-hegységben. Az itt talált leletek 7.000-7.500 évesnek bizonyultak, szemben a mai Irak területén fekvő, egykori Mezopotámiai főváros Ur (Uruk)-ban talált "mindössze" 5.100-5.500 éves mintákkal. Többek között ezekre a régészeti bizonyítékokra alapozva olvashatjuk McGovern professzor "Ancient Wine: The Search for the Origins of Viniculture ( Princeton University Press 2003. Princeton, USA), c. könyvében, hogy nagy valószínűséggel a szőlő őshazája valahol a mai Grúzia területén lehetett, ahonnan meglehetősen gyorsan elterjedt, elsősorban déli , nyugati, de északi irányba is.

A bor tehát egy ősi, misztikus ital, melyet sok okból fogyasztott az emberiség a történelem folyamán. Itta, ha örült, itta ha bánata volt, és - ami talán - a legfontosabb, itta, ha beteg volt, vagy ha meg akarta előzni a betegségeket.

Mindnyájan tudjuk, hogy a bor alkoholtartalmú ital, melynek mértéktelen fogyasztása különböző betegségek ( szív-érrendszeri problémák, májelégtelenség, mentális betegségek, emésztőszervi problémák, stb. kialakulásához vezet. A legújabbkori orvosi kutatások azonban bebizonyították, hogy a mértékletes vörösborfogyasztás nemhogy káros, hanem kimondottan előnyös az emberi szervezet számára. A mérték ez esetben napi 2-2,5 dl bor.

A vörösborban olyan biológiailag aktív hatóanyagok találhatóak meg, mint az önocianinok, az önotanninok és egy resveratrolnak nevezett polifenol típusú vegyület. Ezeknek az anyagoknak külön-külön is erős antioxidáns tulajdonságuk van, de együttesen ez az antioxidáns hatás még erőteljesebb. Miért fontosak szervezetünk számára az antioxidánsok?

Szervezetünk működése bonyolult biokémiai reakciók sorozata. Ezen reakciók melléktermékeiként nagy mennyiségben keletkeznek olyan úgynevezett "szabad-gyökök", melyek molekuláik külső elektronhéján szabad elektront tartalmaznak, ezért kémiai szempontból erős oxidatív, adott esetben erős szövet- károsító hatással rendelkeznek. Sok kutató a szabad-gyököket teszi felelőssé sokféle rákbetegség kialakulásáért is. A vörösborban levő antioxidánsok közömbösítik a szabad-gyököket, ily módon védik meg szervezetünket azok kártékony hatásától.  A vörös borban levő antioxidáns vegyületek, főleg a resveratrol egyértelműen gátolja ereinkben a zsírszerű (koleszterin eredetű) anyagok lerakódását, megóvja ereinket a beszűkűléstől (érelmeszesedéstől). A London School of Medicine és a  szintén londoni Queen Mary University kutatói bebizonyították, hogy a resverat- rol meggátolja az endothelin-1 (ET-1)-nek nevezett vegyület képződését az erekben, mely vegyület felbukkanása egyértelmű jele a vérzsírok érfalra történő kiválása megkezdődésének. A resveratrol meggátolja az erekben a vérrögök ki- alakulását, ezért preventíve kitűnően alkalmazható trombózis ellen. Számos olyan trombózis elleni gyógyszer és gyógyhatású készítmény van a piacon, melyek tisztított resveratrolt tartalmaznak.

Az angol kutatók 23 féle vörösbort, négyféle fehérbort, és egy rosébort vizsgáltak meg a kísérleteikben. A fehérboroknál és a rosébornál nem tapasztalták a vörösboroknál mérhető hatást. A vörösborok közül pedig a nagyon intenzív színűCabernet fajták bizonyultak a leghatékonyabbnak.

Ron Eccles professzor a Cardiff University-ről beszámol spanyol kutatók azon megfigyeléséről, hogy azon egyének, akik naponta legalább két pohár  vörör bort fogyasztottak 44 %-al ritkábban betegedtek meg náthában, mint  azok akik "absztinensek" voltak. A kísérletet 4.000 önkéntes bevonásával végezték, tehát az adatokat tudományosan is bizonyítottnak vehetjük. Ezek után könnyen meg lehet érteni az úgynevezett "Francia paradoxon"-t. Régi orvosi tény, hogy Franciaországban lényegesen kevesebb a szív- és  érrendszeri betegségek előfordulása, mint pl. Németországban, annak ellenére, hogy mindkét nép táplálkozási kultúrájában kiemelt helyet foglal el az állati eredetű zsírok (zsíros húsok illetve sajtok) fogyasztása. Most már tudjuk: a különbség a sörivás és a borivás között van!


Dr. Bérci István - Magyar Gasztronómiai Szövetség

Tevékenységeink

Szabóság, ruhaipari szolgáltatások

Zakó, blézer, nadrág, szoknya, kabát, mellény, dzseki alakítás, javításrövidítések, aljafelhajtások, ujja rövidítések, leengedésekszűkítések, bővítések, formára igazításokcipzárcsere, cipzárjavítás,béléscsre, bélésjavítás, téliesítésfarmer stoppolás, foltozásSzabóságunk megalapítása az 1920-as...
Teljes cikk

Önálló termékforgalmazásaink

MaltoVit:   Hazai fejlesztésű (OSEI) szénhidrát por sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek. Új korszak az energiapótlásbanGelenk Nahrung:Professzionális humán ízületi tápszer azoknak, akik a megoldást keresik. Cukorbetegek is fogyaszthatják!
Teljes cikk